Holnap hajnalig ébren őrizzük álmunk...

Nekem kell ez az arc, ez a száj...kicsinál!!!

Talán igaz, amit mondanak. Mindig lesz egy ember, akin sosem tudod majd igazán túltenni magad. Nem számít, hogy hány jobb emberrel találkoztál, akik jobban bántak veled, és akik jobban szerettek, az agyad hátsó zugában mindig ott lesz az az ember, akit teljesen sosem tudsz elfelejteni.

Legyen ünnep az égben, és ünnep a földön,
már engem rég nem érdekel,
pedig égnek a gyertyák, s a könnyem kicsordul:
Miért, miért nem lehetsz itt közel?

Egész biztos soká megmarad a hó, a szív mit rajzoltam még látható.

Séta a parkban karácsony éjjel, hópelyhek szállnak ránk.

Fehér karácsony úgy vártunk rég!

Ich liebe Wien

Még is ott vagy velem
Ugyanúgy, mint régen
A lélegzeted épp úgy érzem
De ha kérdezek, senki nem felel.

Visszahoz egy régi perc, megidéz egy fénykép, míg csak élnem kell sose lesz másképp. Ugyanaz a fájdalom, ugyanaz az érzés, az a búcsú szó amivel elmész. Nem számít, hogy hány év messzeség, az a perc ma sem múlt el még.
Teli voltunk élettel, szabad volt a szívünk és én úgy hittem sose kell félnünk. Hova lett a boldogság, hova a sok álom és ami nincsen már miért kell hogy fájjon?!

Itt az éjjel és te nem vagy már velem, hogy fogd a két kezem úgy mint régen; és ha hívlak tudom senki nem felel, csak egy elfelejtett dal sír a szélben.

Nem kell játék, cukorkák, az van csak, hogy vágyom rád; s nem titkolom lásd, rajtad kívül nem kértem mást!

Már nincs mosoly az arcon csak könnyek, már nincsenek pillangók csak üresség, már elszállt minden boldog pillanat, már nem szebb az ébrenlét az álomnál.

 Talán feleslegesen ragaszkodunk olyan emlékekhez, amit többé nem élhetünk át, csak imitálhatjuk, de azzal rontunk a helyzeten.

Én régimódi lány vagyok.
Én arra várok, hogy a fiú jöjjön oda.
Én arra várok, hogy a fiú hívjon el randizni,
Én arra várok, hogyha fázom a fiú adja oda a dzsekijét. Én arra várok, hogy a fiú kérje el a telefonszámom,

Én arra várok, hogy csókoljon meg.
Én sok mindent várok, és lehet, hogy nem vagyok tökéletes,
De egy biztos, hogy legfőképpen arra várok,
hogy a fiú mondja: "Szeretlek"

A nők értenek hozzá: ugyanazon pillanatban sírni, gyűlölni, hazudni, szeretni, ábrándozni és mosolyogni.

Jelengeg mindent megtennék, hogy odabújhassak hozzád, ráhajthassam a fejem a mellkasodra, összekulcsolhassam az ujjaim a tieiddel. Felnézni és rád mosolyogni, amikor akarok. Odahajolni és megcsókolni, amikor csak akarom. Elmondani mit érzek irántad, ahányszor csak akarom.

Kiss me hard before you go!

 

Nem az fáj, hogy mással látlak, hanem az, hogy az a más nem én vagyok...

Egy hűvös hajnalon,
kéz a kézben az ágyon,
aludni nem tudtunk,
csak egymásra gondoltunk...
Éreztem, ahogy a kezed lassan átkarol,
de csak most jöttem rá mennyire HIÁNYZOL!

Had legyek újra meg újra tiéd...

Mindketten boldogok voltunk, mert együtt voltunk. A különbség közöttünk csak annyi, hogy Te mindig csak a boldogságra vágytál - én pedig csak rád. Neked csak addig voltam jó, arra a pár röpke órára, míg boldog voltál mellettem, de nekem Te akkor is kellettél, mikor már csak könnyeket okoztál.

 

Nem akarok más egyebet, csak eltűnni valahova messze Veled.

Titokban álmodoztunk összebújva, esküdtünk az igaz szóra, hogy nem tudhatja más, csak te meg én.

Boldogság az, amikor nem akarsz elaludni, mert a valóság szebb mint az álmaid!

Rohadtul hiányzik a régi éned... nem ez az elkurvult másolat...

Aki másokért él, aki gyermekként nőt fel,
ködös álmot nem hív,
szeme könnyet sosem ejt,
csak tűr, csak tűr.
A sok régi mesét nem is hallom meg már,
"Miért higgy, ó miért bízz?"
hisz légbe úgy sem ránt, a por mit tündér szór.

We ♥ it

Néha féltem, hogyha megnéztél egy csinos lányt, de elfeledtem mindent úgy öleltél éjjel át.

...és nem tudom miért, hisz sírni szeretnék, most mégsem könnyezem.

-Szeretnék neked bevallani valamit...
-Akkor mondd..
-A Te mosolyod a leggyönyörűbb dolog amit valaha láttam...
-És most Én is bevallhatok neked valamit !?
-Ki vele..
-Az a mosoly csak akkor létezik mikor Velem vagy.

Ördög is voltam,meg gyönyörű angyal,
Ahogy jól esett éppen,a földre rogytam,
Szálltam az égen, voltam hű, és hűtlen,
De senki ne mondja rám:
Nem az álmaimnak éltem

Néha csak pár percet töltünk azzal, akit szeretünk, és ezer órát azzal, hogy gondolunk rá.

Egy nap, mikor nem is számítasz rá, találkozol a Boldogsággal!

Szeretném megkérdezni, mi van köztünk, hogy mit akar tőlem, vagy hogy gondol-e rám egyáltalán. De félek, hogy a válasz jobban fájna, mint ez a bizonytalanság...

Ha szomorú - öleld át!

Ha fáradt - altasd el!

Ha hiányzik - írj neki!

Ha kérdez - válaszolj!

Ha mesél - hallgasd meg!

Ha távol van - hívd fel!
Ha ünnepel - lepd meg!

-Te mikor szerettél belém.?
-Amikor nem tudtam,melyik a te szád és melyik az enyém!

...s te a fényben ott vársz.

Már azt is eltűröm, hogy csak a lelkem lásson téged,
Nem szabad együtt lennünk, mert azt el nem tűrné más.

S maradtak hétköznappá szürkült színes álmok,
S maradtunk valósággá törpült óriások...

Ha átölelt csendben eltűnt a külvilág...

-Te sírsz?
-Nem, csak belement valami a szemembe.

-Mi?

-Egy emlék...

Tetszel.
Nem vagyok szerelmes. Tetszel, ennyi az egész.
A szemeddel akarom látni a világot, jobban akarlak ismerni, mint bárki... Tudni akarom, mi volt a jeled az oviban vagy, hogy melyik a legelső emléked, amire tisztán emlékszel. Gyerekből felnőtté akarok melletted válni, vagy valami olyasmivé. Ott akarok lenni, amikor boldog vagy és akkor is, amikor másnaposan az ágyat nyomod.
Nem, nem vagyok szerelmes beléd. Ahányszor ezt kimondtam, mindig minden elromlott körülöttem. Én nem vagyok szerelmes, csak tetszel, a hajad, a hangod, a szád... Ha a sors azt akarja, mi együtt leszünk.
Majd egyszer.

Holnaptól a VIVA-tv-n!
Csekkoljátok! ;)

What am I suppose to do when the best part of me was always you?
What am I suppose to say when i'm all choked up and you're OK?
I'm falling to pieces.
I'm falling to pieces....

Szét tép, megőrjít az érzés mélyről szólít. Ő volt minden, te emlék tűnj már innen!

Csak egy tánc, a kezed a vállaimhoz ér
Óh egy tánc, te csak átfogsz könnyedén
Óh egy tánc, a talpunk egy ritmusra jár
Óh egy tánc, semmiség...

Nem vagyok egyszerű!Csalódtam már olyan emberben,akiben teljesen megbíztam.Nevettem már a könnyeken és könnyeztem a saját nevetésemen.Ütöttek-álltam,rúgtak-tovább tűrtem és nem ejtett rajtam sebet egyetlen pofon sem!Kitéptem a szívem és odaadtam annak aki nem érdemelte meg,máskor olyan elől zártam el azt,aki mindent megtenne értem.Megtanultam megbocsájtani a megbocsájthatatlant és elfelejtettem amit más soha nem lenne képes!Segítettem a legrosszabb ellenségemen,de rajtam nem segített senki!Tanultam és megbuktam,felálltam aztán újra földre rogytam.Éltem az életem,máskor temettem a lényem!Mégis itt vagyok!Készen arra,hogy megmutassam az élet lehet bármilyen kemény,igenis érdemes végigcsinálni!

Boldognak szeretném látni. Nem számít, hogy kivel vagy hogyan. Találjon valakit, aki megbecsüli, és úgy szereti, ahogy nekem kellett volna. Találjon valakit, aki úgy látja őt, ahogy most én.

Figyelem!

Kinti fotózást vállal Esztergom és környékén. 

Lehetőség van smink kérésére is.

 Jutányos áron érhető el!

Érdeklődni lehet: tinsdreams@citromail.hu

Friedrich Martina

http://tinsdreams.tumblr.com/

Már most félelmetesen fáj, hogy nem leszel. Nem is az, akik ketten lehettünk volna. Vagy nem azok a mesék, amikben sose lesz helyed. Hanem azok a percek, melyek nem folytatódnak.

Már nem vagyok szomorú, mert tudom, hogy ez igazi szerelem volt. És ha egyszer a távoli jövőben találkozunk az új életünkben, boldogan fogok rád mosolyogni, és majd eszembe jut, hogyan hevertünk a fák alatt, miközben megtanultunk szeretni!

Ne kérdezz, csak figyelj, dőlj hátra, és nézd az eget,és gondolkozz el azon, hogy milyen most az életed.