Aki másokért él, aki gyermekként nőt fel,
ködös álmot nem hív,
szeme könnyet sosem ejt,
csak tűr, csak tűr.
A sok régi mesét nem is hallom meg már,
"Miért higgy, ó miért bízz?"
hisz légbe úgy sem ránt, a por mit tündér szór.