Annyira megbántasz újra és újra, de én nem tudlak nem szeretni.

Nem tudok nem gondolni rá…és nem tudok rá gondolni könnyek nélkül

Miért nem szeretsz te engem? Mondd meg, mért?!

Nem kell nekem szerelem! Nem és kész!

a szívem minden nap összetörik egy picit...

Ne hagyd, hogy valaki a mindeneddé váljon, mert ha őt elveszted nem marad semmid.

Én már nem akarok tőled semmit. A "mi" már nem létezik. Egyik percről a másikra ott hagytál, mint egy eldobott szemetet. Utálattal néztem utánad. Mindent el akartam felejteni; hogy valaha is bármi közöm volt hozzád. És még mindig feljönnek a sérelmek. Fáj, és megbántva érzem magam. Egy naív kislány voltam akit kihasználhattál és észre se vettem. Úgy játszottál az érzelmeimmel mint egy játékbabával. Én már nem akarok tőled semmit. Csak el akarlak felejteni, túl lépni mindenen és újra mosolyogni. Élvezni az élet minden apró pillanatát. Eljutni oda, hogy ha meghallom a neved csak egy gúnyos mosolyt ejtek nem pedig könnyeket. Én már nem akarok tőled semmit. Csak a szépre emlékezni, a boldog pillanatainkra; az első csók, a nevetések, azok az őszi esték....Én...én mégis akarok valamit. Azt a tóparti estét, azt az együtt töltött éjszakát, a titkainkat, a közös táncokat. Akarlak. Vágyom rád. Én akarok tőled valamit. A szívedet, a mosolyodat, az illatodat.

saját

Come on skinny love!

Végtelen az ég és oly aprónak érzem magam itt lenn, egyetlen társam most a csend; egy ismerős idegen.

Már nem várom, hogy hívj, hogy írj egy üzenetet és keress engem. Hosszú idő telt el az utolsó beszélgetésünk óta és már nem is emlékszem rá. Csak az érzésekre emlékszem és arra, hogy azt ismételgettem magamnak, hogy ezt most ne rontsam el. Nem tudom, hogy tudott egy ember ennyire fontos lenni nekem. Már nem várom, hogy egy nap csak úgy a semmiből vissza sétálj az életembe és elmondd, hogy mennyire hiányoztam neked, mert tudom, hogy ez nincs így. Tovább léptél, a múltba zártál és ez egy olyan dolog, amit én még mindig nem tudok megtenni.

Ha volna még, ha volna még egy percem helyre hozni. Ha volna még, ha volna még egy végső vallomás....

40000 látogatás. köszönöm!! :))

Minden bűnöm csak érted volt...

Ma az egész ország Republicot hallgat és egy emberként gyászol.
Örökre a szívünkbe fog élni "nagy esők jönnek és itt maradok, itt maradok örökre...".
Mindenesetre köszönöm Neki a blogom címét, az idézeteim egy részét és a zenéit amik átsegítettek a nehéz időkön.
Nyugodj békében Cipő!

 

Szerettelek. Még ma is gyakran emlékszem vissza rád, mikor egyedül vagyok, mikor senki sem lát.

Hol vannak a szép napok, amiken együtt mentünk át?

Nem vagy való nekem.

Akit érdekel, hogy mi van veled, akinek fontos vagy, az sosem alszik el anélkül, hogy ne tudjon rólad mindent: hogy hogyan sikerült a napod, hogy ki bántott meg, hogy miért buktál ki, hogy minek örültél, vagy épp miért sírtál

Eddig csak egy báb voltam akit te rángattál, most viszont én vagyok a rendező.

Tíz lépés, száz lépés távolság kell. Nem számít merre csak el, tőled el.

Kívánj valamit, de ne mondd el senkinek. Bármit. Akármit. Most higgy abban, hogy valóra is válik! Sosem tudhatod, hol fog érni a következő csoda, a következő mosoly, vagy mikor válik valóra a kívánságod. Ha hiszel benne, hogy bármelyik pillanatban rád találhat és kinyitod a szíved és az elmédet ennek a lehetőségére és bizonyosságára, talán épp akkor kapod meg azt, amire vágysz. A világ tele van csodákkal, csak hinned kell benne. Tehát kívánj most valamit! Megvan? - Oké. Akkor most higgy benne teljes szíveddel!

Nagy játékos vagy...de én nagyobb leszek!

Még ma is bennem él, ahogyan először öleltél.