2012. dec. 9.

Visszahoz egy régi perc, megidéz egy fénykép, míg csak élnem kell sose lesz másképp. Ugyanaz a fájdalom, ugyanaz az érzés, az a búcsú szó amivel elmész. Nem számít, hogy hány év messzeség, az a perc ma sem múlt el még.
Teli voltunk élettel, szabad volt a szívünk és én úgy hittem sose kell félnünk. Hova lett a boldogság, hova a sok álom és ami nincsen már miért kell hogy fájjon?!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése