a mesének vége és álmodom...
2014. aug. 29.
Fáradt vagyok. Magányos. Reggelente úgy érzem, nincs miért kikelnem az ágyból. Minden, amiben valaha örömöm leltem, már nem tesz boldoggá, és nem tudom, hogy mi történt; az emberek csak úgy elhagytak, vagy én voltam az, aki ellökte őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése