Mért hazudom, hogy nincs ami bánt, hogy megleszek nélküled is ezután? Ha mélyen a kés, úgy vérzik a szív, álarcom nem véd, csak ostoba dísz. Mért hazudom, hogy szebb ami vár, ha felkelek új nap virrad rám; de sűrű a köd, túl hosszú az éj, reszketve várom, hogy közelebb lépj...