2011. ápr. 3.

Halványan felrémlett bennem az a kék ég, ami korábban felettünk tündökölt, ott, a folyóparton. Biztos, hogy eljön a nap, amikor mindennek vége lesz és ez is emlékképpé  változik, de az is biztos, hogy mindig eszembe fog jutni majd, amikor ott voltál te és a többiek és közösen kerestünk egyetlen valamit a kék ég alatt. Emlékezni fogok a szél friss illatára.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése