...nem első látásra szerettem belé.nem vert a szívem az első találkozásnál.Sőt nem éreztem semmit napok elteltével sem.Egy helyes gyerek volt csupán, ki nem tudja hol a helye...de hosszú hónapok elteltével mikor egy havas napon megláttam őt. A szívem azt súgta ki is ez a gyerek.vajon ismerem? odajött átölelt. Fülembe súgta hiányzom.milyen rég is volt mikor utoljára látott.attól a perctől kezdve ott állt mellettem mindenben...nem gondoltam komolyan az egészet.de jól éreztem magam a közelében.sosem akartam de annyira közel került a szívemhez. Hogy beleszerettem...ma már tudom az elején elcsesztem. Nem lett volna szabad megbíznom benne.