...Minden történet eleje hasonlít kicsit, nincs új e nap alatt. Amikor egy csillag fényesen felragyog egy másiknak ki kell hunynia. Persze vannak véletlenek...számíthat az eső, az éjszaka meg a gitár pengetés, de nincs könnyű helyzete annak aki ebben hisz csupán. Ne higgyetek azoknak akik össze-vissza mesélnek! Mert a Világ az nem tűri, hogy valaki rendjéből kitörjön, de mégis csak az érzelem a fontos meg a szerelem. A szavakat könnyen elfeledjük, de a szívünkben mardosó érzéseket az idő kíméletlenül száműzi az emlékeinkből. A végén nem marad semmi?! Minden történet eleje hasonlít kicsit....tulajdonképpen Rómeó és Júlia története is alig különbözik a többi szerelmesétől...
2011. febr. 24.
2011. febr. 23.
Nem számít, mennyit tűnődünk a jövőn, mert az igazság elrejtezik előlünk.
Valami elhomályosítja a lelkemet, és csak hibát követek el ismét.
Tovább kell lépnünk, elengedni egymás kezét...mert egymástól távol kell élnünk az életünk.
Míg bele nem fáradunk, nem adjuk fel, mert ez a kötelék soha, és sehol nem szakad el.
Valami elhomályosítja a lelkemet, és csak hibát követek el ismét.
Tovább kell lépnünk, elengedni egymás kezét...mert egymástól távol kell élnünk az életünk.
Míg bele nem fáradunk, nem adjuk fel, mert ez a kötelék soha, és sehol nem szakad el.
(Kamenashi Kazuya - Kizuna)
2011. febr. 20.
Kicsi koromban soha nem értettem, mi a jó az óriáskerekekben. Lassúak és magasra mennek, ennyi. Egy kör után eluntam az egészet. Sokkal jobban érdekeltek az izgalmas dolgok, mint a hullámvasutak vagy az óriás vízi csúszdák. De most azt hiszem, most már talán értem: az óriáskerekek arra valók, hogy lassan, csak szép lassan átússzunk az égen azzal, akit szeretünk, és közben talán néha beszélgessünk.
2011. febr. 19.
2011. febr. 17.
hülyebolooond (: szeretlek♥
úgy beléd estem mint ló a gödörbe könnyemet hullajtom moslékos vödörbe. Szeretlek téged mint bagoly a bogarat ha mással látlak kirúgom a fogadat.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





