Megyek az utcán és azon tűnődöm, mennyi-mennyi ember van a Földön. Mégis te vagy az az egyetlen, aki a legjobban hiányzik az életemben.

Megcsókoltam. Ott, az utca közepén, amikor az egész világ ott volt körülöttünk. Mindenkinek van olyan pillanata, ami örökké tart, s ha választhatnék, az enyém ez lenne

Amikor nagyon jól érezzük magunkat és boldogok vagyunk, bele se gondolunk, hogy ezek a pillanatok egyszer mennyire fognak hiányozni.

mindegy, hogy a srác tökéletes-e vagy a lány tökéletes-e, amíg tökéletesek egymásnak.

Úgy teszek, mintha élnék, pedig csak egy baba vagyok. A polcon ülve, szép ruhában, üres szemmel, merev háttal, érzéktelen mosolygással. A távolba révedve bénultan figyelek, és jöttödre porcelán szívem megremeg!

Ha mások élete, mi szebbnek látszik messziről, elvarázsol
Egy jó barát keze, majd visszahúz, ha látod, rossz felé érkezel.
Néha fáj majd az ébredés, de bölcsebbé tesz minden tévedés.

A kályhatűz, a fény majd körbevesz és átkarol, hogyha fázol.
Ha mégis vége tér, mit mindöröknek hittél, és bánat ül szíveden,
Néha fáj majd,hogy visszanézz,és lesz olyan,hogy reggel attól félsz,

Ki néz majd vissza rád a tükör másik oldalán?
Egy boldog lány, vagy, ki rossz utakra tévedt.
Ki néz majd vissza rád a tükör túlsó oldalán?
Van választás, hogy boldog embert láss!! Ki néz majd rád?

Újra akarom kezdeni az életem... El akarom követni azokat a kis bűnöket, amelyekre mindig vágytam, de amelyekhez soha nem volt elég bátorságom. (...) Majd szerzek új barátokat, és megtanítom őket arra, hogy ha mernek őrültek lenni, akkor bölcsek is lesznek. Csak felejtsék el az illemszabályokat, és fedezzék fel az igazi énjüket, a legtitkosabb vágyaikat, keressék a kalandokat, és főleg ÉLJENEK!