Lelkemben az űr pótlásra egy éjszaka nem elég.

Egyszer ülj le, mikor egyedül vagy és magányosnak érzed magad, egyszer jussak akkor eszedbe, kérlek gondold végig mit éltünk át együtt, hallgasd meg a kedvenc számom, nagyon jól tudod mi az, gondold végig én hogy érzem magam közbe és te is érezz így. Gondolj egy esténkre vagy gondolj a legszebb pillanatunkra mikor a kedvenc helyünkön voltunk és a szemedbe néztem, csak egy kicsit ne gondolj másra csak ránk , amikor volt mi , amikor volt én . Amikor nem számított senki csak a hétvégék , a helyek, a terek, az ital, a cigi, a szemed a szemem , a nézés , az érzés , a vonzalom, a csillagok.. csak néztünk.. Kicsit fáj? Nekem hiányzik..

-Á.

kábultan várni a hajnali fényt

Írok. Hátha így elfelejtelek. Hátha így felejtelek el.

Dobj ki mindent.
Csak azt a képet ne, amin tudom, hogy alig látszom,
de mikor csináltuk, voltunk utoljára boldogok.

Idegen rúzsnyom a poharamon, én már jártam itt.  Kortyolok párat szép emlékekből, hajnalig.